Raj Tamás írása a Teleki téri imaházról
Szentgyörgyi Ákos: A józsefvárosi zsidó közösség kialakulása, imaházak és zsinagógákForrás: zsido.hu
(Budapest, VIII. kerület)
Teleki tér
A Teleki tér alakját az 1850-es évek pesti területrendezése során jelölték ki, de a terület csak az 1860-1870-es években épült be. Az építészek már eredetileg is piacnak szánták. Neve eredetileg Baromvásár tér, de Széna tér néven is szerepelt. 1874-től Teleki tér, 1941 óta pedig Teleki László tér. Használtcikk-piaca 1897-ben létesült. A tér a Horthy-korban a munkanélküli kubikosok gyülekezőhelye volt. A második világháború után még néhány évig virágzott a használtcikk-piac, majd 1950-ben az Ecseri útra, később a Nagykőrösi útra telepítették, a teret parkosították, a piactérnek csak egy kis része maradt meg. A környék zsidósága nagyrészt frissen bevándoroltakból állt: a szegény vidéki és kelet-galíciai ("galiciáner" vagy "pólisi") kisiparosok, kereskedők, zsibárusok általában a Józsefváros külső részén telepedtek meg. Nagy részük a piacból élt. Közülük sokan átmenetileg az ún. Zsibárus-házban, a Lujza utca 16. sz., Magdolna u. 40-46. és Dobozi u. 19-21. alatti, U alakú épületegyüttesben béreltek szállást. A ház román tulajdonosa jó rendőrségi kapcsolatokkal rendelkezett, és így a ház lakásait uzsoraáron tudta kiadni, egy-egy lakásba több családot is bezsúfolva. A Zsibárus-házban volt a Teleki téri kereskedők székhelye is. 1944. október 15-16-án a nyilasokat egyedül itt fogadta ellenállás (lásd: Teleki téri pogrom).
A téren és a környéken számos kis zsinagóga, imaház, imaszoba volt (Teleki tér 1., 5., 22.; Dobozi u. 3., 7-9.; Erdélyi u. 19, a lengyeleké a Lujza u. 8. alatt stb.) (Frojimovics-Komoróczy-Pusztai-Strbik: A zsidó Budapest, 1-2, Budapest, 1995; Berza László (szerk.): Budapest Lexikon, Budapest 1993).
Forrás:centropa.hu
Teleki téri pogrom
A nyilas hatalomátvétel után a csillagos házakat bezárták. A zsidók napokig nem mehettek az utcára. A Teleki téren, a józsefvárosi bódésor környékén sokan rejtőzködtek. 1944. október 16-án a magyar és német karhatalmi erők nagy razziát tartottak a piacon, melynek során a környező házakba is betörtek. Az ún. Zsibárus-házban (ez volt az árusok panziója, egyben a kiskereskedők érdekvédelmi szervezetének székhelye) magukat elbarikádozó cionista fiatalok a támadókra lőttek. Az egyenlőtlen küzdelem során több német katona is megsebesült - végül az ellenállást fölszámolták. Az elfogottak közül sokakat a Népszínház u. 59. udvarán kivégeztek; az életben maradtakat az Ügetőpályára (más néven: Tattersal - VIII. ker. Kerepesi út 7.) hurcolták, onnan pedig koncentrációs táborba deportálták őket.
Forrás:centropa.hu 
